Hírek

Ancsa-Molnár Hajnalka ikonkiállítása


Nagy örömünkre szolgál, hogy a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász közreműködésének és a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház befogadó készségének köszönhetően Székesfehérváron is megtekinthetők Ancsa-Molnár Hajnalka művésznő ikonfestményei. A kiállítás ünnepélyes megnyitójára szeptember 07-én, pénteken 15.00-kor került sor, a Katolikus Társadalmi Napok háromnapos rendezvénysorozat első eseményeként. A kiállítás megnyitón köszöntő beszédet mondott Spányi Antal megyéspüspök úr, a Katolikus Karitász püspökelnöke, aki beszédében kiemelte az ikonok jelentőségét a transzcendens Istennel való kapcsolat felvételében és a kapcsolatban levésben. Ancsa-Molnár Hajnalka megemlítette, hogy bár az ikonok a keleti egyházhoz kötődnek, a Szentírás alapján készülnek, így mindenkihez tudnak szólni. Vallja, hogy az ikonok útmutatók a teremtés útján, nem azért készülnek elsősorban, hogy gyönyörködtessenek, hanem, hogy általuk beláthassunk egy transzcendens valóságba, szemlélhessük annak ragyogását. Ezt tükrözi a sok arany, mint a teremtett lét gazdagsága, nemessége. Az ikon a külső szimbólumokon, jeleken, kötöttségeken át vezet el a belső szabadságra. Az ikon teljes hagyományvilágának megtartása által a változatlan Örökkévalót igyekszik elhozni ebbe a változékony világba, hogy hitünket, lelkünket emelje, építse.
Ancsa- Molnár Hajnalka a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász irodavezetője, gyógypedagógus és művészetterapeuta. Ikonfestészettel 1993 óta foglalkozik, több kurzuson is részt vett, hogy minél jobban elsajátítsa az ikonfestészet titkait. Országszerte sok kiállítást tudhat maga mögött.
A székesfehérvári kiállítás 2018. szeptember 21-ig látogatható.
„Nem az ikon, mint műalkotás a szép, hanem az igazság, amit képvisel. Az ikon sohasem lehet ’szép’, de mivel gyönyörű, szellemi érettség kell a megismeréséhez.” Paul Evdokimov

 

        

KATTÁRS szociális pódiumbeszélgetések

A szeptember 07. és 09. között Székesfehérváron megrendezésre kerülő Katolikus Társadalmi Napok keretén belül oktatási, kulturális és szociális pódiumbeszélgetések színesítik az amúgy is gazdag programkínálatot. A Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász amellett, hogy szeretné bemutatni egy vándorkiállítás segítségével a Katolikus Karitász elmúlt évtizedeit, a szombati napon 13.30-tól a következő pódiumbeszélgetésre várja az érdeklődőket:
13.30-14.15: Karitász a fogyatékkal élőkért. Őrangyal- Klub. Előadók: Sági Ferencné (bicskei karitász csoportvezető), Magyar László (Szent Kristóf Ház intézményvezető), beszélgető partnerek: Ciszter Gimnázium önkéntesei, különleges képességű fiatalok. A beszélgetés során előkerülnek a fogyatékkal élők intézményes ellátásának lehetőségei, valamint a klubfoglalkozás feltételei.
14.30-15.15: A segítségnyújtás jövője. Öngondoskodás. Felzárkóztatás. Családtámogatási modellek. Országos segélyprogramok. Előadók: Szabó György (Győri Egyházmegyei Karitász igazgató), Besenczi Zsolt (Pécsi Egyházmegyei Karitász igazgató), Sinkovicsné Máté Hortenzia (Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász igazgatóhelyettes). A Karitász küldetésének alapjai, szervezeti felépítése, 8 súlyponti területe, a családok támogatása, öngondoskodásra segítése, a segélyezés alapelvei, országos és helyi akciók alkotják a beszélgetés főbb témáit.
15.30-16.15: Karitász önkéntesek a plébánián. Előadók: Megulesz Gabriella (dunaújvárosi karitász csoportvezető), Kádár Sándorné (Szfvár-öreghegyi karitász csoportvezető), Dr. Farkas Elekné Márta (Piliscsaba-Klotildliget karitász csoportvezető), Bechtold Mária (budakeszi karitász csoportvezető), Varga-Hegyi Eszter (LEA otthon vezetője). Témák: miért jó jónak lenni? családok megsegítése, idősgondozás, fiatalok bevonása a karitász munkába, az adományok útja, az önkéntesség.
16.30-17.15: Függőségek és a család. Előadók: RÉV Szenvedélybeteg-segítő Ambulancia munkatársai, érintett szerhasználók. Napirenden lesznek a szerhasználat, a szenvedélybetegségek, az érintettség, a prevenció, valamint a terápiás lehetőségek.
17.30-18.15: A Karitász határon-túli segítségnyújtása, Kárpátalja orvosi szemmel. Előadók: dr. Vojcek László, dr. Koroknai András. Szó lesz a Katolikus Karitász Orvosmissziójának munkájáról, a határon-túli segítségnyújtás lehetőségeiről.

 

                                                                                                  Mindenkit szeretettel várunk!

 

                                                              

Legyen öröm az iskolakezdés!

A Katolikus Karitász országos segélyprogramot indított azzal a szándékkal, hogy megkönnyítse a rászoruló családok iskolakezdési nehézségeit. Az iskolakezdés minden évben plusz terhet ró a családokra: a tanuló gyerekek tanszerekkel, megfelelő ruházattal való ellátása komoly anyagi terheket jelenthet. Ebben a helyzetben számos család a megélhetési költségeit csökkenti, kevesebbet költ élelmiszerre, vagy esetleg hitelt vesz fel, vagy a rezsi költségek be nem fizetése által igyekszik forrást átcsoportosítani a tanévkezdésre. A Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezete 5.000 gyerek számára nyújt segítséget, 25.000.000,-Ft értékben, hogy a családok ne érezzék meg ennyire a pénztárcájukon az új iskolaév kezdetét.
A Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász 249 családot támogat 1.245.000,- Ft értékben, 16 település önkéntes plébániai karitászcsoportjának közreműködésével: Gánt, Budaörs, Csepel, Csókakő, Sárosd, Tatabánya, Baracs, Kálóz, Székesfehérvár, Bodajk, Budakeszi, Csákvár, Dunaújváros, Pátka, Perkáta, Sárszentmiklós településein részesülnek a családok ebben a támogatásban.
Hogyan lehet csatlakozni az összefogáshoz egyszerűen és gyorsan?
•    A 1356-os adományvonal hívásával (egy hívás 500,- forint támogatást jelent)
•    On-line adományozással a Karitász honlapján – www.karitasz.hu – keresztül
•    A Katolikus Karitász központi bankszámláján is várja az adományokat „iskolakezdés” megnevezéssel – Raiffeisen Bank 12011148-00124534-00100008
•    A Katolikus Karitász egyházmegyei központjai örömmel fogadnak jó állapotban lévő iskolatáskákat, tornafelszerelést, és olyan taneszközöket, amelyek szükségesek a diákok számára – tolltartó, tisztasági felszerelés, tornazsák…stb.

Köszönjük felajánlásaikat!

         

 

                                                                                 

Domaszéki önkéntes tábor 2018.


Idén augusztus 12. és 17. között rendezte meg a Központi Karitász az önkéntesek országos képzését. Az ország 13 egyházmegyéjéből 55 önkéntes jelentkezett azzal a szándékkal, nyitottsággal és lelkesedéssel, hogy bővítse ismereteit a karitász munkával kapcsolatban. Abban a szerencsében részesültem, hogy a Székesfehérvári Egyházmegye 5 jelentkezőjének egyikeként én is részt vehettem a tábor programjain. Átfogó képet kaphattam a Karitász, mint szervezet működéséről, történetéről. Nagy meglepetés nem ért, mert magam is 24 éve vagyok önkéntes a székesfehérvári Prohászka Ottokár karitászcsoportban, de ilyen részletességgel, és jól megvilágítva a Karitász 8 súlyponti területének működési elvét, a karitászmunka önkénteseire vonatkozó feladatait még nem tapasztaltam.  A tábor első napjának vége felé, már azzal a gondolattal voltam elfoglalva, hogy mit kapunk még egy egész héten, ha már 2 db A4- es oldalt teleírtam. A téma a Karitász történetével kezdődött; ami számomra újdonság volt, hogy egy német plébános, Lorenz Werthmann fogta szervezetbe először a segítő tevékenység sokszínű csoportjait. A további előadások során gazdagodhattunk Lőrincz Pál atya gondolataival a karitász teológiájáról, megismerhettük és átvehettük a lelkesedését Árvai Ferenc atyának, aki előadásán azt boncolgatta, hogy miért jó jónak lenni. A szakmai ismereteinket bővítette Molnár Ferenc előadása a szenvedélybetegségekről, Magyar László előadása a fogyatékkal élőkről, Nagy Lajosné és Besenczi Zsolt előadása a családok támogatásáról, de volt szó az idősgondozásról, beteglátogatásról, a kisebbségekről, menekültekről és katasztrófasújtottakról is. Fontos volt megismernünk, hogy a projektszemlélet miképpen érvényesül a plébániai karitászcsoportok életében és miként hasznosíthatók ezek az ismeretek az önkéntesek toborzásánál vagy akár az anyagi források megszerzésénél.
Sokat adott a tábor hétköznapjaihoz a naponta megtartott szentmise, az előadók hitelessége, a kiscsoporton belül tapasztalt barátságok megszületése, az országban tőlünk távolabb élők tapasztalatai. A napvégi közösséget formáló táncos programok, közös éneklések, és a táborzáró est élményei felejthetetlenné tették az itt töltött napokat.
Ami a legjobban hatott rám, annak a megismerése, hogy a segítő tájékozottsága - a segítő programok részleteitől a katasztrófákban alkalmazott szervezettség megismeréséig - milyen fontos. Szintén fontos a lehetőségek számbavétele, amivel úgy kell tudnunk bánni, mint a festő, ahogy a kezébe veszi a különböző eszközöket, ecsetfajtákat képe megalkotásához. Szerintem a karitász munkatárs legfőbb ismerve kliensei felé az alázat, amely az én olvasatomban azt jelenti, hogy minden képességem legjavát adom. Ebben a képességben az is benne foglaltatik, ha át kell adnom a kliensemet valamilyen szakembernek (kompetenciahatáraim figyelembevétele okán). De meggyőződésem, hogy az alázat teremti meg az alkotás ihletettségéhez szükséges közeget is, ami keresztény hitünk gyökereiből fakad és amely a segítő munkára is kihat. E nélkül a hitbeli megalapozottság, Krisztusban gyökerezettség nélkül nem létezhet autentikus karitász munka.

Bozai Gáborné
karitász munkatárs