„A legfontosabb dolgok ingyenesek” – Rendhagyó zarándoklat Bodajkon

„A legfontosabb dolgok ingyenesek” – Rendhagyó zarándoklat Bodajkon

2026. június 28-án, vasárnap – Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepéhez kapcsolódóan – különleges és szívmelengető zarándoknapnak adott otthont a Bodajki Mindenkor Segítő Szűz Mária-kegyhely. Ez a nap a szokásosnál is nagyobb figyelmet kapott, hiszen az egyházmegye azzal a céllal hirdette meg az alkalmat, hogy különös szeretettel forduljon a fogyatékkal élők felé. A cél egy olyan örömteli és megerősítő alkalom megteremtése volt, ahol közösen tapasztalhattuk meg: Isten szeretete minden ember életében egyformán jelen van.

A nap legfelemelőbb pillanata a 10 órakor kezdődő búcsús szentmise volt, melyet Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke celebrált. A szentmisét kifejezetten a fogyatékkal élő testvérekért, valamint az őket segítő gondozókért, munkatársakért és vezetőkért ajánlották fel.

A szentmise elején többen is készültek egy-egy kedves figyelmességgel a püspök úrnak. Az átadott ajándékok sorában a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász fenntartásában működő Szent Kristóf Ház egy különleges meglepetést is tartogatott: a hála és szeretet jeléül egy mindenféle finomsággal roskadásig megtöltött ajándékkosarat nyújtott át egy munkatárs és egy ellátott Székely János atyának, aki nagy szeretettel fogadta a felé áradó figyelmességet.

Püspök atya közvetlen és mélyen szántó prédikációjában több kulcsfontosságú, lélekemelő üzenetet fogalmazott meg:

  • Kiemelte, hogy a sérült és beteg emberek nem a világi sikerek hajszolására, hanem az élet igazi, tiszta értékeire tanítanak minket. „Sérült testvéreink tanítanak minket arra, hogy az életben mi az, ami igazán fontos.”
  • Megható élettörténeteken keresztül (egy paralimpikon kisfiú, a kórházban fekvő Boni és egy sclerosis multiplexes lány példáján) mutatta meg, hogy az emberi nagyság nem a haszonlesésben rejlik. Sőt! Ferenc pápa körlevelére utalva rámutatott, hogy a gépekkel és a mesterséges intelligenciával szemben az emberi lélek hordozza az igazi csodát.
  • Végezetül arra hívta a jelenlévőket, hogy építsenek egy olyan megtartó társadalmat, amelynek „embersége leginkább azon mérhető le, hogyan bánik a gyengével, a beteggel, az időssel, a szegénnyel”.

A szellemi és lelki táplálék után délben meleg ebéd várta a zarándokokat. Az udvaron a szabad ég alatt elfogyasztott tartalmas gulyásleves és a finom desszertek tökéletes alkalmat adtak a kötetlen beszélgetésekre, az élmények megosztására.

Délután a kultúráé és a zenéé volt a főszerep. Oraveczki Attila atya mutatta be az érdeklődőknek a felújított kegyhely legszebb, legérdekesebb részeit. Ezt követően Mórocz Tamás plébános atya csodálatos zsoltáros orgonajátékkal töltötte be a teret.

Ez a meghitt, emelkedett időszak tartogatta a legnagyobb meglepetést a Szent Kristóf Ház néhány ellátottja számára: lehetőséget kaptak arra, hogy felmenjenek a templom karzatára. Onnan, közvetlen közelről figyelhették és hallgathatták végig az orgonajátékot, ami mindannyiuk szívében mély nyomot hagyott és ami egy méltó lezárása volt a napnak.

Hálás szívvel köszönjük a szervezőknek, Székely János püspök atyának és minden résztvevőnek ezt a csodálatos napot, amely ismét megerősített minket abban, hogy a szeretetben és az Isten előtti egyenlőségben nincsenek határok!

Geiger Barbara Anna

Szent Kristóf Ház

 

Ciszter Napok a Szent Kristóf Házban: A szeretet, a játék és az összefogás három napja

Ciszter Napok a Szent Kristóf Házban: A szeretet, a játék és az összefogás három napja

Minden év nyarán van egy időszak, amit a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász fenntartásában működő Szent Kristóf Ház ellátottjai és munkatársai már előre várnak. Ez az az időszak, amikor a ciszteres diákok ellátogatnak hozzánk, hogy három felejthetetlen napot töltsenek el az ellátottakkal. Az idei, június 22-24. között megrendezett Ciszter Napok azonban a szokásosnál is különlegesebbek voltak: a tomboló nyári hőség miatt intézményünknek rendhagyó, kreatív módon kellett megszerveznie a programokat, hogy a fiatalok és az ellátottak biztonságban, mégis tartalmasan tölthessék együtt az időt.

1.nap: Hitélet és nemzetközi kötelékek John atyával

Az első nap a lelki feltöltődésről szólt. Különleges vendéget köszönthettünk körünkben: John Bayer OCist (János atya), az Our Lady of Dallas ciszterci apátság szerzetes papja látogatott el hozzánk. János atya ugyan jól beszél magyarul, a Szent Kristóf templomban bemutatott gyönyörű szentmisét és prédikációját mégis angol nyelven tartotta, melyet egy rendkívül ügyes ciszteres diák fordított le nekünk.

János atya prédikációjában kiemelte: már az első pillanattól kezdve lenyűgözte az a hatalmas szeretet és gondoskodás, ami a Szent Kristóf Házat jellemzi, és csodálatosnak tartja azt a közösségi összefogást, ami a segítők és az ellátottak között működik.

A mise után a Szent Kristóf Házban vidám, ismerkedős játékok kezdődtek, melyekbe egy időre maga az atya is boldogan bekapcsolódott. A napot közös énekléssel, az ellátottak szívhez szóló versmondásával, valamint egy apró meglepetésajándékkal zártuk, melyet ellátottjaink nagy szeretettel készítettek és adtak át John atyának.

2.nap: A szellemi sportok és az együttműködés öröme

A második napon a fizikai megmérettetések helyett – a hőségre való tekintettel – a szellemi sportoké volt a főszerep. A nap legizgalmasabb és legkülönlegesebb eseménye kétségkívül az „Élő Sakk” volt, ahol az ellátottak és a ciszteres diákok maguk lettek a bábuk a sakktáblán! A játékot egy munkatársunk és egy diák irányította, a feszült figyelmet és az izgalmat pedig mindenki arcáról le lehetett olvasni.

A sakktábla után az épületben folytatódtak a csapatversenyek:

  • Csocsóbajnokság,
  • Pohártorony-építés (melyet a végén jutalomképpen le is lehetett dönteni),
  • Klasszikus ország-város játék,
  • Különféle társas- és asszociációs játékok.

Ezen a napon nem a győzelem volt a cél, hanem a közös gondolkodás. Bebizonyosodott, hogy csodálatosan tudunk együtt játszani: nálunk senki sem maradt vesztes, mindenki győztesként fejezte be a napot. A jól megérdemelt jutalom pedig egy közös, fenséges pizzaebéd volt!

3.nap: Közös munka és a nyár ízei

Az utolsó napon a szorgos kezeké volt a főszerep: a közös munka állt a középpontban. Egy hatalmas adag előre megvásárolt meggyet kellett a fiataloknak és az ellátottaknak megmosni, kimagozni és eltenni. Hogy gördülékenyen menjen a munka, több csapatra oszlottunk:

Volt, aki az üvegeket mosta patyolattisztára, mások a színes anyagokat vágták a befőttesüvegek tetejére, egy csapat pedig a mutatós címkéket szelte ki papírból. Külön csoportfoglalkozást is tartottak munkatársaink a munka világáról az ellátottaknak.

A nap rendkívül hasznos és jó hangulatú munkával telt, a háromnapos programsorozat méltó lezárásaként pedig mindannyian egy-egy hűsítő fagyival koronáztuk meg a sikeres együttműködést.

 

Hálás szívvel köszönjük a ciszteres diákoknak és kísérőiknek ezt a három napot. Nemcsak a munkájukat adták nekünk, hanem a figyelmüket, a mosolyukat és a szeretetüket is. Ezek a napok ismét megmutatták, hogy a figyelem és az elfogadás hidat épít a fiatalok és a fogyatékkal élő emberek között. Jövőre is szeretettel várunk Titeket!

 

Geiger Barbara Anna

Szent Kristóf Ház

2026.06.30.

     

 

 

„Ó, a Balaton, régi nyarakon…” – Önállóság és tiszta szeretet a Szent Kristóf Ház lánytáborában

„Ó, a Balaton, régi nyarakon…” – Önállóság és tiszta szeretet a Szent Kristóf Ház lánytáborában

Egy régi álom vált valóra a közelmúltban: a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász fenntartásában működő Szent Kristóf Ház háromnapos, felejthetetlen lánytábort szervezett a Balaton partján. A kezdeményezés messze túlmutatott egy hagyományos nyaraláson: a mély közösségépítés és az önállóság olyan mérföldkövévé vált, amely az ellátottak és kísérőik számára egyaránt katartikus élményt nyújtott.

Török Eszter intézményvezető elmondta, hogy a fő cél egy olyan saját közeg megteremtése volt, ahol a nappali ellátásban részesülő fiatal hölgyek együtt élhetik át az utazás szabadságát. A helyszínválasztás sem volt véletlen: a Balatonkiliti Református Egyházközség immár másfél évtizede kiemelt missziójaként kezeli a fogyatékossággal élők integrációját, így az akadálymentesített környezet tökéletes bázist nyújtott a csapatnak.

A tábor minden perce tiszta örömöt hozott. A legmeghatóbb pillanatot egy balatoni hajóút jelentette, ahol az egyik fiatal ellátott spontán énekelni kezdte Cseh Tamás ikonikus, Balatonról szóló dalát, valósággal megállítva az időt a fedélzeten. A kulturális élmények mellett a közös nyársfaragás és a hangulatos esti szalonnasütés is felejthetetlen emlékké vált.

A kulisszák mögött a kísérőknek akadt dolguk: az okos telefonok, okos órák és a szobamelegítők együttes használata túlterhelte a szálláshely villamos hálózatát. A csapat azonban kreatívan reagált, szigorú „töltési menetrendet” állítottak fel, a felmerülő apróbb, humoros incidenseket pedig mindannyian derűvel oldották meg.

Szakmai szempontból a tábor kulcsfontosságú tanulsággal szolgált: a fiatalok bebizonyították, hogy sokkal önállóbbak, mint azt a megszokott otthoni környezet „burka” diktálná. A lányok teljes értékű partnerként vettek részt a feladatokban: együtt pucolták a zöldségeket a vacsorához, tökéletesen alkalmazkodtak egymáshoz a közös szobákban, az egyik autizmussal élő fiatal hölgy pedig teljesen egyedül, magabiztosan intézte az egész csoport éttermi rendelését és fizetését.

A környezet is példás szociális érzékenységről tett tanúbizonyságot, amely mögött a térség két évtizedes civil összefogása áll. Egy siófoki étteremben előzetes bejelentkezés nélkül is fejedelmi kiszolgálást és ajándék limonádét kaptak, a sétányon egy kürtőskalácssütő magától ajándékozta meg a csoportot, Balatonfüreden pedig töredékáron biztosították számukra a kisvasutas utazást.

Az átütő sikerre való tekintettel a Szent Kristóf Ház hagyományt kíván teremteni a kezdeményezésből. A tervek szerint a tábort jövőre megismétlik, idén ősszel pedig egy kifejezetten fiús turnust szerveznek a nappali ellátásban részesülő fiatalemberek számára, hogy a szeretet és az egymásra figyelés újabb korlátokat bontson le.

Írta: Geiger Barbara Anna

 

“Együtt vagyunk erősek!”  Székesfehérvári Karitászcsoportok Találkozója

“Együtt vagyunk erősek!” Székesfehérvári Karitászcsoportok Találkozója

2026. június 6-án negyedik alkalommal tartották meg a székesfehérvári karitászcsoportok találkozóját, melyet a Krisztus Király Karitászcsoport szervezett, akik a Plébánia Közösségi Házában helyet is adtak a rendezvénynek.

Délután 2 órakor már együtt volt a csapat, 42 fő vett rész a programon, ahol imával és elmélkedéssel kezdődött az együttlét. Ezután a városi karitászcsoportok 1-1 tagja mutatta be a saját csoportját és annak igazi profilját néhány mondatban.

Nagyon nagy öröm volt hallgatni a „haladó csoportokat”, akik nagy létszámmal, igazi közösségként, eredményesen munkálkodnak, de ugyanekkora öröm volt azokat is hallgatni, akik úgy érzik, kevesen vannak, tele jóakarattal, hősiesen próbálkoznak, ahogy erejükből telik, és most szeretnének erőt meríteni a többiek lelkesedéséből. Sőt, egy újonnan alakuló karitászcsoport is bemutatkozott, akik nagy érdeklődéssel hallgatták a többiek tapasztalatait.

A bemutatkozás után Borbélyné Somogyi Szilvia a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász igazgatóhelyettese tartott egy rövid összefoglalót a Karitász küldetéséről és tevékenységéről.

Hogy segítsünk jól? Kiemelt gondoskodás idős rászorulóinkkal-ez volt a mai délután fő témája, mert bizony sok a körülöttünk levő idős, rászoruló, egyedülálló embertársunk.

„Árpádházi Szent Erzsébettől napjainkig: változó világban, társadalomban élünk, nincsenek többgenerációs háztartások: a családtagok szerepét intézmény, vagy senki nem tölti be, elmagányosodnak az emberek. és itt jönnek a karitász önkéntesek: hogyan tudunk mi segíteni?”-kezdte Szilvia, és mindenki feszült figyelemmel kísérte nagyszerű előadását.

Ezután kiscsoportos műhelymunka következett, kérdésekre keresték a választ, és szituációs játék is volt, amit külön is élveztek az 5-6 fős munkacsoportok: a karitász csoportok erősítése, a rászorulói csoportok körének tágítása, és idős embertársaink segítése. A végén minden csoportból beszámolt valaki az ott elhangzottakról.

Inspiráló volt a „műhelymunka”, valamint az ötletelés is. Persze lelkiismeretvizsgálat is volt ez a délután: az egyéb teendőink mellett tudjuk-e másképp is adni a hozzájárulásunkat ehhez a szolgálathoz, aminek a fontossága nem kétséges: Jézus az első helyen említi mindig, a Szentatya pedig ezt visszhangozza, bárhová megy.

A program befejezése hálaadó szentségimádási óra volt a Krisztus Király templomban.

A Krisztus Király Karitáscsoport tagjai igazi házigazdák voltak, sütemények, szörpök, édességek sokaságával terítettek, és még virág is került az asztalra, nagyon bensőséges vendégvárást varázsoltak – köszönet érte.

Családias, értékes, gyümölcsöző és nagy lelki élmény volt ez a délután. Hasonló gondolkodású és mégis sok mindenben különböző, kedves személyekkel eltöltött élménydús délután volt. Lehetőség nyílt tapasztalatainkat, élményeinket, nehézségeinket egymással megosztani, ki miben erős és mi az, amiben fejlődni szeretne.

 

Zemlényi Katica

a Krisztus Király Karitászcsoport vezetője