A Katolikus Karitász „Vár a nyár” elnevezésű programjának keretén belül évek óta rászoruló családok gyerekei számára nyújt táborozási, nyaralási lehetőséget.
Az idei év abból a szempontból is különleges, hogy egy turnus (július 04. és 09. között) az Ukrajnából a háború elől menekülő családok gyerekei számára lett meghirdetve. A Katolikus Karitász kezdettől fogva sokféle támogatást nyújtott a menekültek számára: élelmiszer támogatás, albérleti támogatás, ügyintézésben, álláskeresésben nyújtott támogatás formájában. A nyár beköszöntével pedig a menekült családok gyerekei számára meghirdetett táboroztatás formájában.
Balatonakaliba, az egyhetes táborba az ország különböző részeiből érkeztek gyerekek, Kárpátaljai magyarok 20-an, ukrán anyanyelvűek 16-an, 8 és 16 éves kor között. A csak ukránul beszélőket önkéntes tolmácsok segítették a kommunikációban.
A programok igen változatosak voltak, elsősorban a szeszélyes időjárási viszonyokhoz igazodva. Szerencsére már 1. nap lehetőségünk nyílt a szobák elfoglalása, ismerkedés, csoportok kialakítása után egy kis balatoni fürdőzésre. A víz nagyon kellemes volt és jó volt látni a piros caritas sapkás gyerekek önfeledt pancsolását. Estefelé még a tábor területén sportolásra, közös játékra is sor került, majd a napot közös hálaadással zártuk a tűzgyújtási tilalom okán nem égő tábortűz körül.
A 2. napunk sajnos esős volt, így a kézműveskedés kapott főszerepet. Miután megismerkedtek a gyerekek a Katolikus Karitász küldetésével és védőszentjének Szent Erzsébetnek életével, legendájával, színeztek, papír rózsát készítettek nagy szorgalommal. Amint az idő derűsebb lett, szabadtéri elfoglaltságot kerestünk magunknak, megtanultunk métázni, akadályversenyen vettünk részt.
A szerdai napunk a szokásos reggeli tornát és bőséges reggelit követően sorversennyel kezdődött és még javában folyt a játék, amikor vendégeink érkeztek. Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Spányi Antal, székesfehérvári püspök, a Karitász püspökelnöke és Grexa Liliána, a Parlament ukrán nemzetiségi szószólója tett látogatást táborunkban, a sajtó munkatársainak kíséretében. A gyerekek várakozással hallgatták a köszöntő beszédeket, figyelték, ahogy Püspök atya megáldja a tábort, örültek Grexa Liliána asszony ajándékának, a csokinak és mesekönyvnek, sőt maguk is egy kis műsorral köszöntötték a prominens személyeket. A bátrabbak még nyilatkoztak is a sajtó munkatársainak a táborbeli élményeikről. A közös ebédet követően útra keltünk, hogy megtekintsük Sümeg várát. Az 1 órás autóbuszút alatt sokan pihentek, mások beszélgettek, vagy gyönyörködtek a csodás tájban. Sümegen a polgármester, Végh László várta kis csapatunkat, köszöntötte a gyerekeket. Ezt követően egy finom fagyi társaságában megmásztuk a várba vezető meredek utat, majd szétszéledve bejártuk a kápolnától kezdve kínzókamráig, püspöki palotáig sok érdekességet kínáló termeket. Lehetett állatot simogatni, párnacsatát vívni, célba dobni vagy éppenséggel ólmot önteni. 16.30-tól a Lovagi Arénában nézhettünk meg egy színvonalas bemutatót magyar és mongol lovasok lélegzetelállító előadásában.
A csütörtöki napunk is a kézműveskedés és a sportjátékok jegyében telt, amit este a tini disco koronázott meg. Ekkorra már a 36 fős csapatból mindenki megtalálta a maga társaságát, barátait, igazi soknyelvű közösséggé fejlődtünk.
Pénteken egy nagyobb strandolást is sikerült beiktatnunk a napi programba, sőt az egész heti gyakorlásnak köszönhetően egy izgalmas strandröplabda mérkőzést is játszhattunk. A csocsó is igen népszerű volt a gyerekek körében, de a vizes lufis játék is sokaknak tetszett. Estére a gyerekek már magától értetődő természetességgel adtak hálát Istennek a sok élményért. A napot az ukrán és a magyar csoport kis előadásával, énekkel, tánccal, majd közös imával zártuk.
A szombati nap már a pakolás, rendrakás, búcsúzás jegyében telt, ennek köszönhetően egyre borúsabb hangulatban. A gyerekek sírtak, nem akartak hazamenni, elválni újonnan szerzett barátaiktól. Panaszkodtak, hogy milyen unalmas lesz „otthon”.
Köszönjük ezt az élménydús hetet Écsy Gábor atyának, a Katolikus Karitász országos igazgatójának, aki a helyet, az ellátást és a programokat biztosította számunkra, atyai gondoskodással körülvéve minket. Köszönet a kísérőknek, tolmácsoknak, akik fáradhatatlanul ott voltak, ahol szükség volt rájuk, és ötleteikkel, együttműködésükkel nagyban hozzájárultak a tábor színesebbé tételéhez. Elsősorban pedig köszönöm Istennek, hogy ezek a táborozó gyerekek legalább egy kis időre elfeledkezhettek az elmúlt hónapok szomorú eseményeiről és újra nevettek, önfeledten játszottak.
Sinkovicsné Máté Hortenzia
táborvezető, a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász igazgatóhelyettese
