2024.10.25. – Megtartották idén is a karitászönkéntesek őszi konferenciáját a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitászközpont szervezésében. A hagyományoknak megfelelően szentmisével indult a találkozó, majd szakmai programmal folytatódott a Szent István Hitoktatási és Művelődés Házban.
A lelki nap az Isten szeretetétől megajándékozott emberről szólt, aki továbbadva az isteni szeretet másokat szolgál vele. Külön figyelmet szenteltek az idősgondozásra, de az önkéntesek széleskörű tájékoztatást is kaptak a katasztrófahelyzeti feladatokról, a gyakorlati és lelki segítségnyújtás lehetőségeiről.
Lelki útravalójában Spányi Antal püspök, karitász elnök arról az alázatról beszélt, amelyet a szentek életpéldáján keresztül láthatunk és amit Szűz Mária is egész életével megélt. Ez az alázat elengedhetetlen mindazoknak, akik Krisztus küldetésében járnak, az Isten és az emberek szolgálatában. „A karitász munkatárs Krisztus hiteles tanúságtevője. A szívünkben az Ő szeretetével megyünk a betegekhez. Jézust látjuk meg azokban, akiket látogatunk. Azzal a keresztényi alázattal kell végeznünk munkánkat, hogy csak eszközök vagyunk az Isten kezében, aki küld minket. … Ahogy Jézus mondta apostolainak, aki nagyobb akar lenni a többinél, legyen mindenkinek a szolgája, legyen alázatos. Amikor a karitász munkáról beszélünk, tegyük a jót Krisztus nevében, szolgáljuk az elesetteket, a szegényeket, akiket sokan lenéznek és mi legyünk jelen az Ő életükben. Adja az Úr kegyelmét, hogy alázatban, szeretetben, hitben tudjuk végezni azt a feladatot, amelyre Ő hívott meg minket és mi elvállaltuk ezt.” – hangzott el a főpásztor buzdításában.
A találkozó szakmai programmal folytatódott a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Spányi Antal karitászelnök megköszönte, hogy az önkéntesek meghallották és elvállalták a meghívást és Krisztus küldetésében végzik szolgálatukat.
Tornyai Gábor fehérvári plébános a karitász lelkiséget erősítő előadásában az Isten ajándékozó szeretetéről beszélt, amelyet befogadva a szeretet továbbadására készteti az embert. Mint elmondta a karitász az Egyházhoz való tartozásunkról szól. A Karitásznak egyedül akkor van értelme, hogyha több mint egy humanitárius szervezet, Isten szeretetéből fakad. Sokan vannak a világban, akik szociális érzékenységgel rendelkeznek és segítenek a rászorulókon, éhezőkön vagy olyanokon, akik nem iskolázottak. Ezt emberbaráti szeretetből teszik. De a karitász lényege az, amit Benedek pápa fogalmazott meg az első enciklikájában, hogy Deus caritas est, vagyis az Isten a szeretet. Mindennek, ami keresztényi, ebből kell forrásoznia, ebből kell fakadnia. Ezért a legfontosabb az, hogy mennyire van közöm az Istenhez, az isteni szeretethez az ima életemben, a közösségi életemben. Ebből tud megszületni, hogy megtapasztalom, megajándékozott ember vagyok. Az élő szeretet forrása ajándékoz meg engem, ami cselekvésre, továbbadásra késztet. Ahol a cselekedet Krisztusból forrásozik. ott kezdődik a karitász. – zárta gondolatait Gábor atya.
Zagyva Richárd, az Országos Karitász Központ igazgatóhelyettese az önkéntesek katasztrófahelyzeti segítésnyújtási lehetőségeit mutatta be, amely a professzionális segítésen túl a legtöbb esetben lelki támogatást is jelent. „Elsőre úgy tűnik ez egy nagyon professzionális segítségnyújtás, de rengeteg élethelyzet van, amiben sokat tudunk adni. Az irgalmas szeretet, amiben többek tudunk lenni mi, karitászosok. Ferenc pápa szerint maga az evangélium, amikor ott vagyunk a másikkal és reményt tudunk nyújtani az embereknek.” – hangsúlyozta az előadó, majd arról beszélt mit is jelent a katasztrófa, milyen eszközök állnak rendelkezésre ilyen helyzetekben, amelyeket az önkéntesek segítségével tudnak a terepen használni. Beszélt a karitász katasztrófa stratégiájáról, amelynek fontos része a gyorsssegélyezés, a kármentesítés, a védekezés és újjáépítésen túl az utógondozás. Bemutatta a katasztrófa riasztás hazai és nemzetközi módjait a katasztrófaprotokoll előírásait.
A találkozón Megulesz Gabriella, a Dunaújvárosi Karitász Csoport vezetője az idősgondozásról beszélt. Személyes tapasztalatait is megosztotta a segítségnyújtás helyes és lehetséges módjairól. Bemutatta hogyan működik csoportjukban az idősek segítése, milyen korlátokkal, akadályokkal találkoznak és milyen örömöket rejt ez a szolgálatuk. Beszélt az idősek küldetéséről, arról a szemléletváltásról, amelyre szüksége van a mai társdalomnak és az egyháznak például a nehéz helyzetben, a demencia, a rokkantság, szenvedélybetegség területén. Minden időskori élethelyzetre érvényes, hogy nagy érzékenységgel, melléjük szegődve, a szenvedő Krisztus szemlélése által végezzük ezt a szolgálatot, mintegy hálózatot alkotva vegyük körül öregjeinket. – emelte ki a csoportvezető.
A lelki nap végén műhelymunka keretén belül osztották meg tapasztalataikat a jelenlevők és gyakorlati példákon keresztül vizsgálták meg az időskor örömeit a családban, a közösségben, a társadalomban és az egyházban.
Az egyházmegyei karitásztalálkozón nagyon sok hasznos elméleti és gyakorlati ötlet hangzott el, aminek az önkéntesek hasznát vehetik a további, rászorulókért végzett szolgálatukban.
Berta Kata
Székesfehérvári Egyházmegye
