2025. 03. 25.-én Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász munkatársai egy különleges lelki napon vehettek részt. Az esemény lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők mélyebben kapcsolódhassanak Istenhez, önmagukhoz és egymáshoz egyaránt.
A lelki nap reggelén izgatott várakozás vette kezdetét. Jelen voltak a Karitász Ház, a Szent Kristóf Ház, és a RÉV Szenvedélybeteg- segítő Ambulancia dolgozói szép létszámmal. Ezúton is köszönjük azon kollégák áldozatos munkáját, akik ez idő alatt is szolgálatot teljesítettek, emiatt nem tudtak velünk tartani. A gyülekező a Bodajki Segítő Szűz Mária kegytemplom bejáratánál volt, és a nap további részét is Bodajkon töltöttük. A délelőtt folyamán Oravecki Attila Ferenc atya tartotta a lelkigyakorlatot és az előadásokat. A napot litániával nyitottuk, majd a szentmisét celebrálta az atya. Ezt követően egy előadást hallgathattunk végig. Az elmélkedések során hangsúlyos szerepet kaptak a közösség szolgálatának fontosságáról szóló üzenetek, amelyek arra ösztönöztek minket, hogy továbbra is a szeretet és a segítőkészség jegyében végezzük munkánkat. Ezek a gondolatok számomra nagyon fontosak voltak, és talán az egyik legmeghatározóbb részei a napnak. Ezt követően az atya körbevezetett minket a templomban és mesélt nekünk a kegyhely történetéről. Miután ezzel végeztünk, az atya elbúcsúzott tőlünk, és vendégül láttak minket egy finom ebéddel, amit a Szent Imre Zarándokház kiszolgáló épületének közösségi termében fogyaszthattunk el. Az ebéd befejezte után a közös program a végéhez ért, és szabadon választhattunk, hogy ezután hova szeretnénk bekapcsolódni. Lehetőség nyílt arra, hogy a kegytárgyboltban nézelődhessünk, vagy akár a Kálváriára is felsétálhattunk, amely a templommal együtt alkotja a híres búcsújáróhelyet. A falu fölé magasodó domb tetején álló ötalakos Kálvária- szoborcsoport 1736-ban készült, és a felfelé vezető utat Krisztus szenvedéstörténetét megörökítő stációk kísérik végig.
A lelki nap különlegessége abban rejlett, hogy nem csak vallási élményt nyújtott, hanem teret adott a feltöltődésre, befelé fordulásra, önreflexióra. Úgy vélem a segítő pályán dolgozók, sokszor találkoznak nehéz sorsokkal, élethelyzetekkel, és a lelki felfrissülés segíthet abban, hogy a nehézségek ellenére is megőrizzék hivatásuk iránti elkötelezettségük. Ennek a napnak a különlegessége ebben is rejlett, hogy ehhez hozzásegített minket. Számomra külön élmény volt, hogy viszonylag új munkatársként egy szabadidős programon lehettem együtt a kollégákkal, és felfedezhettem, hogy milyen sokszínű csapatban dolgozhatok, amiért nagyon hálás vagyok.
Az atyától kaptunk útravalóul egy gondolatot, amit én is szeretnék itt hagyni.
„Az a szent, aki mellett az emberek szentté válnak.”
Turi-Szilágyi Zsuzsanna
esetfelelős Szent Kristóf Ház
