Hősképzés a Szent Kristóf Házban
Egynapos „Hősképző” a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász fenntartásában működő Szent Kristóf Ház munkatársai számára
Mész az utcán, utazol, balesetet látsz, a földön fekszik előtted egy ember, aki hirtelen rosszul lett, valaki fuldokolni kezd egy félrenyelt falattól. Mit teszel ilyenkor? Pánikba esel vagy a helyzetet felmérve, átlátva magabiztosan cselekedsz? Nem mindenki reagál egyformán ilyenkor, de úgy gondolom, a segíteni akarás mindenkinél alapvetés. Amint felülkerekedünk az első ijedtségen, ösztönösen cselekszünk, segítséget hívunk vagy nyújtunk. De a félelem mégis bennünk van, hogy nehogy rosszul csináljunk valamit, hiszen egy emberélet a tét. Szerencsés esetben nem kerülünk ilyen nehéz helyzetbe. De mi van akkor, ha mégis? Ha a családodban, a munkahelyeden, a rád bízott ellátottak közül valakinek segítségre van szüksége, mit tegyél, hogyan lásd el őt szakszerűen, míg a mentő meg nem érkezik? Sokan vettek már részt valamilyen elsősegély nyújtó tanfolyamon, de valljuk be, egy egyszer megszerzett elméleti tudás megkophat, esetleg bizonytalanná válhatsz, amikor „élesben” kellene a tanultakat alkalmaznod. Intézményünket „Egynapos hősképző” képzést felajánlva kereste meg a TAMIÁSZ Intézet. Ennek során megtanulhatjuk, hogy tudatosan, határozottan, kellő hozzáértéssel hogyan segíthetünk ellátottjaink újraélesztésében, estleges félrenyelések ellátásában. Nagy érdeklődéssel fogadták a kollégák ezt a lehetőséget, amit jól mutat a 19 jelentkező száma is. A nagy szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező remek oktatónak, Müller Lászlónak köszönhetően oldott, jó hangulatban zajlott a 7 órás tanfolyam. Az elméleti ismereteket beszámolók, videók színesítették és tették érthetőbbé. A baleset, illetve rosszullét észlelésétől kezdve az újraélesztésig az egész folyamatot sokszor átismételtük, magát az újraélesztést, a szívmasszázst ambubabán és oktató defibrillátorral is gyakoroltuk. Lelkesen, egymásra figyelve, egymást bíztatva dolgoztunk és egyre jobban éreztünk rá a mozdulatokra. Sok munkatársunk maga is kisgyermekes szülő vagy nagyszülő, így külön kitértünk arra is, hogy gyermekek rosszulléte esetén milyen technikát kell alkalmazni, mi a helyes eljárás. Sok kérdés merült fel menet közben, amiket átbeszéltünk, semmi nem maradt megválaszolatlanul. Egy rövid vizsgával zárult a napunk. Jó érzés volt, hogy megtettünk minden tőlünk telhetőt, felkészülve arra, ha bárkinek szüksége lenne a segítségünkre, alkalmazni tudjuk az itt tanultakat. Így váltunk a nap végére potenciális hétköznapi hősökké.
Tóthné Horváth Erika
(irodai munkatárs, Szent Kristóf Ház)
