2025.10.16.
Március hónapban került benyújtásra a dán székhelyű, a Grundfos cégcsoport Poul Due Jensen Alapítványához azon pályázati anyag, mely egy meghívásos pályázati formulán keresztül valósulhatott meg.
Fontos hangsúlyozni, hogy a Grundfos székesfehérvári gyárával, több éve tartó, sokrétű, értékes, az esélyteremtést fókuszba helyező együttműködése van intézményünknek, élő személyes kapcsolatok, emberi kapcsolódások vannak a cég és a Szent Kristóf Ház dolgozói és ellátottjai között. A Grundfos, Székesfehérvár azon nagy, tőkeerős cégei között szerepel, akik élen járnak a fenntarthatóság (környezeti és társadalmi) valamint a társadalmi felelősségvállalás terén, példát és jó-gyakorlatokat nyújtva ezáltal sok egyéb gazdasági szereplő számára is.
A pályázati dokumentáció beküldése után nagyjából 2 hónappal érkezett az örömteli hír, miszerint az Alapítvány döntéshozó testülete, pozitívan és támogatásra méltónak értékelte anyagunkat, a projekt által megvalósítandó célokat, így a döntés után rövidesen, a támogatási összeg is megérkezett a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitászhoz.
A projekt és a pályázat célja -a pályázati anyagban megfogalmazottak szerint – nem csupán egy fizikai tér -egy szociális kiskert, egy ’minta-kert’ – kialakítása, hanem ezen felül megteremteni egy olyan miliőt, atmoszférát, ahol az ott dolgozók, közreműködők -fogyatékkal élő, különleges képességű fiatalok és a Grundfos cég dolgozói (önkéntesként) – megtapasztalhassák az együttműködés adta örömöket, és a közös értékteremtés során létrejövő projektelemek, új lehetőségek megteremtődését.
A Grundfos részéről kifejezett cél, és alapvető fontosságú pozitív hozadéka lehet a közös projektnek, hogy dolgozóik -a fizikai kétkezi munkásoktól a felsővezetésig – megtapasztalhassák azt az egyedi értéket és különleges élményt, hogy milyen inspiratív, motiváló lehet fogyatékkal élő fiatalokkal együttműködni, közösen gondolkodni, értéket teremteni, és a gyümölcsöket (szó szoros és átvitt értelemben is 😊) közösen élvezni. A támogató alapítvány és a helyi Grundfos vállalat alapvető célja mindenképp az, hogy olyan értékes, sokrétű projekt valósuljon meg, mely hosszú távon biztosít széleskörű lehetőségeket fenntartható módon a fogyatékkal élő fiatalok számára.
Intézményünk részéről, elsődleges célunk – a társadalmi befogadáson és az érzékenyítést előmozdító együttműködésen túl – a magas szintű szakmaiságon alapuló fejlesztő foglalkoztatási és munkaterápiás helyszínek megvalósítása a fejlesztés alá bevont területek tekintetében. A projekt legfőbb helyszíne Székesfehérváron, a Segesvári utcában lesz, ahol egy fogyatékkal élő ellátottunk testvére által, rendkívül nemes gesztusként rendelkezésünkre bocsátott ingatlanban valósulnak meg széleskörű fejlesztések. Az említett fő helyszínt kiegészítendő, az intézmény két támogatott lakhatásában ugyancsak létrejönnek kisebb-nagyobb beruházások a projekt keretein belül: egyebek mellett magaságyások, díszkert szolgálják majd az ott élő fiatalok életét, biztosítva többek között az önállóságuk, önrendelkezésük gyakorlását is, a jövőben megtermelt zöldségek és gyümölcsök színesíthetik majd étrendjüket, konyhájuk kínálatát.
Már a projekt megkezdésekor -felmérve a várható kihívások körét, a hosszú távon fenntartható kertgazdálkodás igényeit, szakmai szükségleteit -, célszerűnek és szükségesnek láttuk egy külső szakmai tanácsadó bevonását, aki a széleskörű tervezésen át, a megvalósítás legapróbb részleteiig, az összehangolt munkafolyamatok megvalósításáig, mellettünk tud állni, emberileg és szakmailag is támogatva minket agrár -és kertészmérnöki szaktudásával.
A tervezési szakasz meghatározó mérföldkövét lassan elhagyva, jelenleg a következő meghatározó állomáshoz érkeztünk, melynek keretein belül, sokrétű tereprendezési földmunkák és régi kerti épületegyüttesek elbontása történik meg, helyet adva a későbbiekben létrehozandó magaságyásoknak, földi ágyásoknak, polikarbonát melegháznak és további elemeket magába foglaló szociális kiskerteknek.
Tavasz folyamán a Segesvári utcában lévő, elsődleges fejlesztési helyszínen, a kerti munkálatokon túl, az épület belső átalakítása is megkezdődhet, az akadálymentes megközelíthetőség biztosításán felül, létrehozunk egy kisebb feldolgozó ’üzemet’ is, mely lehetővé teszi a későbbiekben megtermelt zöldségek és gyümölcsök feldolgozását (többek között: lekvárok, szörpök, aszalványok, savanyúság készítése), majd a késztermékek, reményeink szerinti értékesítését külső partnerek részére is a jövőben.
Összegezve: ugyan nem kis fába vágtuk fejszénket, de hisszük, hogy ezen -számunkra még részben ismeretlen – területen is sikeresek, eredményesek leszünk. Hisszük, hogy közösen fejlődhetünk, mint oly sok korábbi kihívás során, fókuszba helyezve ellátottjaink életének színesítését, munkalehetőségeik körének bővítését, a normalizáció elvét követve, továbbá előmozdítva az érzékenyítés, a szélesebb társadalmi körben történő elfogadás segítését a fogyatékkal élő, különleges képességű fiatalok tekintetében.
A beszámolót írta: Magyar Balázs (Szent Kristóf Ház munkatársa)
2025.10.15.
2025.10.11. – Spányi Antal püspök mutatott be szentmisét a Szent István király Székesegyházban az egyházmegye karitászönkénteseinek szakmai napjának kezdetén. A talákozó a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban püspöki köszöntővel folytatódott.
A továbbképzésen Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatójának köszöntője után, Szalma Balázs előadása a rászorulókkal való helyes bánásmódról, a megfelelő kommunikációról szólt. Majd Kristóf-Búzás Beáta beszélt a Katolikus Karitász arculatáról, jelenlétéről a világban. A találkozó agapéval zárult.
Részletek és videó: https://www.szfvar.katolikus.hu/hirek/egyhazmegyei-karitasz-onkentes-munkatarsainak-talalkozoja-20251011-beszamolo
Fényképeket készítette Kovács Marcell, Sinkovicsné Máté Hortenzia
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió, Körtvélyes Tivadar
2025.10.07.
2025. október 4-én Budapesten, a Magyar Szentek templomában ünnepi hálaadó szentmisével kezdődött a XIV. Caritas Hungarica-díj átadó ünnepsége, amelyen a Katolikus Karitász 34 önkéntesét köszöntötte. Az elismerésben országszerte azok részesültek, akik hosszú éveken át kiemelkedő hűséggel és szeretettel végezték karitatív szolgálatukat a rászorulókért.
A Katolikus Karitász által 2012-ben alapított Caritas Hungarica-díjat azok az önkéntesek kapják, akik hosszú időn át kiemelkedő szorgalommal szolgálták a rászorulókat. Áldozatos munkájuk a magányosok, betegek, fogyatékossággal élők és a társadalom peremére sodródott emberek és családok mindennapjaiban hoz enyhülést és reményt.
A Katolikus Karitász kiemelt feladatának tekinti, hogy elismerje és értékelje önkéntesei sokrétű, példaértékű szolgálatát, amelyet különböző szociális területen, országszerte végeznek. A díj célja nemcsak a személyes áldozatvállalás megbecsülése, hanem az önkéntesség társadalmi megbecsültségének erősítése, valamint a jótékonyság és karitatív tevékenységek iránti elköteleződés ösztönzése is.
A díjátadó ünnepséget hálaadó szentmise vezette be, amelyet Fekete Szabolcs Benedek, a Karitász püspök elnöke celebrált paptestvérei körében. Homíliájában Assisi Szent Ferenc rendkívüli életpéldájára és szolgálatára hívta fel a figyelmet két pillért emelve ki: a kiengesztelődésből fakadó békeszolgálatot és a személyesség kultúráját.
Szabolcs püspök felidézte Szent Ferenc bátor, párbeszédre épülő tettét a keresztes háborúk idején: nem a fegyverek erejében bízott, hanem a tiszteletteljes kommunikációban, amely képes áthidalni a szakadékokat. A mai kor kihívásai között az egységet romboló viszályokat, pletykát és rágalmat nevezte meg, s arra buzdított, hogy a plébániákon, csoportokban, családokban legyünk a béke eszközei.
Kiemelt üzenetként hangzott el a személyesség fontossága: a szegényekhez, betegekhez és kitaszítottakhoz való fizikai és lelki közelség. A szentbeszéd a „személytelenség már-már diktatúrájával” szemben a személyes jelenlétet és a konkrét, emberséges gesztusokat sürgette.
A szolgálat három gyakorlati alapelveként a figyelmesség, a tisztelet és a szeretet jelent meg. A püspök elnök imádsággal és áldással fordult a Karitász önkéntesei felé, kérve, hogy Assisi Szent Ferenc lelkiségével gyarapítsák magukban a béke és a személyes jelenlét lelkületét a mindennapi szolgálatban.
Az ünnepélyes díjátadó ünnepségen, melyen Klaus Höhn, a segélyszervezet németországi nagykövete is jelen volt, idén harmincnégy díjazott vehetett át Caritas Hungarica-díjat. Őket Zagyva Richárd, a Karitász országos igazgatója köszöntötte, a szolgáló szeretet értékét hangsúlyozva. Mint mondta: „Csodálatos ajándék, kegyelem az, ha felismertük, hogy az irgalmas szeretet kézzel fogható, életszagú gyakorlása a küldetésünk, a feladatunk. Jézus Krisztus mutatta meg nekünk, hogy az igazi erő nem a hatalomban és a vagyonban rejlik, hanem az együttérzésben, a másik ember mellett való kiállásban.”
Rámutatott arra is, hogy mások szolgálatának gyümölcsei nem statisztikákban mérhetők, hanem egy-egy mosolyban, gesztusban mutatkoznak meg. Hangsúlyozta, hogy a díjazottak életük részévé tették a segítést, és állhatatosan jelen vannak a legnehezebb helyzetekben is. Ők a csendes építői egy emberibb, testvéribb világnak. A Karitász nevében az igazgató köszönetet mondott minden önkéntes áldozatos szolgálatáért.
A kitüntetésben részesülők elismerő oklevelet, egy különleges Karitász-jelvényt és a díjazottakat méltató kiadványt vehettek át Fekete Szabolcs Benedek püspök elnöktől, Zagyva Richárd országos igazgatótól, és egyházmegyei igazgatójuktól.
Az önkéntesek nevében Zemlényi Katica, a székesfehérvári Almássy-telepi Krisztus Király Karitász Csoport vezetője mondott beszédet, megköszönve a vezetőség megbecsülését és bizalmát az önkéntes szolgálat iránt. Elmondta, hogy az elismerés a mögöttük álló karitászcsoportoké is, akik fáradhatatlanul felkeresik a rászorulókat, az egyedülállókat és a nagycsaládokat, s nem csupán csomagokat visznek, hanem odaforduló szót, fizikai és lelki támaszt, mert a szenvedőkben Jézust látják.
Hangsúlyozta, hogy a díj a családok türelmét és támogatását is elismeri, akik gyakran nélkülözni kénytelenek szeretteiket a szolgálat idején. Végül arra buzdított: „Kedves díjazottak, mondjátok el sokaknak, hogy milyen örömötök van ebben a szolgálatban. Hívjátok a fiatalokat is, hogy segítsenek nekünk, hogy amit mi elkezdtünk, azt folytassák ők, és hogy ők is megtapasztalhassák ezt a csodálatos munkát, a Karitász-munkát.”
Jelenleg a Katolikus Karitász országos hálózatában 16 egyházmegyei központban, több mint 800 csoportban közel tízezer alkalmi vagy állandó önkéntes végez szolgálatot a rászorulókért.
A KITÜNTETETTEK NÉVSORA EGYHÁZMEGYÉNKÉNT
DEBRECEN-NYÍREGYHÁZI EGYHÁZMEGYE
Nagyné Varga Zsuzsanna
Tamás Ferencné
EGRI FŐEGYHÁZMEGYE
Batta Mária
Géczy Andrea
Tóth Annamária
ESZTERGOM–BUDAPESTI FŐEGYHÁZMEGYE
Csepi Józsefné
Pataki Erzsébet
GYŐRI EGYHÁZMEGYE
Fejes Sándorné
Mandl Józsefné
KALOCSA–KECSKEMÉTI FŐEGYHÁZMEGYE
Marton Ferencné
Páncsics Istvánné
Novákné Lovas Erzsébet
KAPOSVÁRI EGYHÁZMEGYE
Domján Kálmánné
Dr. Vajda Péter
NYÍREGYHÁZI EGYHÁZMEGYE
Áncsák Sándorné
Dr. Véghseőné Papp Zsuzsanna
PÉCSI EGYHÁZMEGYE
Kovács Jánosné
Osztafin Miklós
Veszelkáné Maul Márta Mária
SZEGED–CSANÁDI EGYHÁZMEGYE
Bérdi Józsefné
Horváth‑Varga Sándorné
Nagy Istvánné
SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE
Baltási Klára Mária
Mogyorós Attiláné
Zemlényi Katica
SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYE
László Judit
Dr. Sárközi Violetta
Tolvaj Dezső
VÁCI EGYHÁZMEGYE
Hutyánszki Pálné
Szalai Jánosné
Szegeczky Tibor Pálné
VESZPRÉMI FŐEGYHÁZMEGYE
Kiss Ferencné
Özv. Kovács Mária
Varga István
Fotók: Vermes Tibor
2025.10.03.
Szeptember vége különleges napot hozott a Szent Kristóf Ház Fiataljai és munkatársai számára! Az őszi időszakot kihasználva egy közös, élményekkel teli kirándulásra indultunk, melynek célpontja a természeti kincsekben gazdag Tatai Fényes Tanösvény volt. A Tanösvényre érkezve idegenvezetővel fedezhettük fel a helyi élővilágot. A Fiatalok rendkívüli érdeklődéssel és csillogó tekintettel fogadták az értékes információkat. Ez a lelkesedés a gyakorlatban is megmutatkozott: a kristálytiszta, ragyogó kék tavak mentén járva élénk beszélgetés alakult ki a látott növényekről és állatokról. Az elméleti tudás azonnal valósággá vált, amikor testközelből figyelhettük meg a vízityúkokat és a teknősöket. Bár a helyi ritkaságnak számító nutriával nem találkoztunk, a természet közelsége, a jókedv és a közösség ereje felejthetetlen élménnyé tette a felfedezést.
A Tanösvény bejárása után az ebédet egy közeli étteremben fogyasztottuk el. Ez a pillanat különösen egyedi volt, hiszen több fiatal életében először kóstolt meg éttermi fogásokat, ami tovább gazdagította a napot. A programot egy kötetlenebb, de annál emlékezetesebb sétával zártuk a Tatai vár festői környezetében. A nap végére a fiatalok fáradtan, de élményekkel gazdagodva térhettek haza. Kiemelten örömteli volt számunkra, hogy a Szent Kristóf Ház dolgozói is teljes mértékben együtt lehettek a fiatalokkal, és a hivatalos környezeten kívül is közös, erősítő élményeket szerezhetett mindenki. Ez a kirándulás nem csupán egy szabadidős program volt, hanem egy fontos lépés az egymás közötti kapcsolatok elmélyítésében.
Beszámolót írta: Geiger Barbara Anna (irodai munkatárs, Szent Kristóf Ház)
2025.09.30.
A ragyogó napsütéses, nyárias idő tökéletes keretet adott a XVII. alkalommal megrendezendő Böndörödő Szüreti rendezvénynek, ahol a Szent Kristóf Ház Fiataljai örömmel vettek részt. A városrész több intézményének fellépői mellett a Fiataljaink színes és tartalmas műsorral mutatkoztak be a közönségnek. Fellépésük során táncukkal és verseikkel vidám és megható pillanatokat szereztek a nézőknek. Az előadásuk sok látogató szívét megérintette, többen könnyes szemmel tapsolták meg a Fiatalokat. A jókedvű forgatagban egy kiállítás is megtekinthető volt, ahol a Szent Kristóf Ház tehetséges Fiataljainak alkotásai kaptak helyet. A bemutatott munkák nemcsak gyönyörködtették a látogatókat, hanem meg is lehetett azokat vásárolni, így bárki hazavihetett egy-egy különleges, egyedi alkotást. A programhoz egy kirakodóvásár is kapcsolódott, ahol a kézművesek és árusok portékái mellet a Szent Kristóf Ház termékei is gazdagították a kínálatot. A standon párnák, karkötők, csalamádé, babzsák, kosarak és számtalan apróság csábította a látogatókat, így mindenki találhatott kedvére való kincseket. Ez a nap nemcsak a szüreti hangulat jegyében telt, hanem lehetőséget adott arra is, hogy a Szent Kristóf Ház közössége bemutassa értékes munkáját, kreativitását és összetartását a szélesebb közönség számára.
A beszámolót írta: Virág Szilvia, Szent Kristóf Ház munkatársa
A fotókat készítette: Kerkay Zita
2025.09.22.
Egynapos „Hősképző” a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász fenntartásában működő Szent Kristóf Ház munkatársai számára
Mész az utcán, utazol, balesetet látsz, a földön fekszik előtted egy ember, aki hirtelen rosszul lett, valaki fuldokolni kezd egy félrenyelt falattól. Mit teszel ilyenkor? Pánikba esel vagy a helyzetet felmérve, átlátva magabiztosan cselekedsz? Nem mindenki reagál egyformán ilyenkor, de úgy gondolom, a segíteni akarás mindenkinél alapvetés. Amint felülkerekedünk az első ijedtségen, ösztönösen cselekszünk, segítséget hívunk vagy nyújtunk. De a félelem mégis bennünk van, hogy nehogy rosszul csináljunk valamit, hiszen egy emberélet a tét. Szerencsés esetben nem kerülünk ilyen nehéz helyzetbe. De mi van akkor, ha mégis? Ha a családodban, a munkahelyeden, a rád bízott ellátottak közül valakinek segítségre van szüksége, mit tegyél, hogyan lásd el őt szakszerűen, míg a mentő meg nem érkezik? Sokan vettek már részt valamilyen elsősegély nyújtó tanfolyamon, de valljuk be, egy egyszer megszerzett elméleti tudás megkophat, esetleg bizonytalanná válhatsz, amikor „élesben” kellene a tanultakat alkalmaznod. Intézményünket „Egynapos hősképző” képzést felajánlva kereste meg a TAMIÁSZ Intézet. Ennek során megtanulhatjuk, hogy tudatosan, határozottan, kellő hozzáértéssel hogyan segíthetünk ellátottjaink újraélesztésében, estleges félrenyelések ellátásában. Nagy érdeklődéssel fogadták a kollégák ezt a lehetőséget, amit jól mutat a 19 jelentkező száma is. A nagy szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező remek oktatónak, Müller Lászlónak köszönhetően oldott, jó hangulatban zajlott a 7 órás tanfolyam. Az elméleti ismereteket beszámolók, videók színesítették és tették érthetőbbé. A baleset, illetve rosszullét észlelésétől kezdve az újraélesztésig az egész folyamatot sokszor átismételtük, magát az újraélesztést, a szívmasszázst ambubabán és oktató defibrillátorral is gyakoroltuk. Lelkesen, egymásra figyelve, egymást bíztatva dolgoztunk és egyre jobban éreztünk rá a mozdulatokra. Sok munkatársunk maga is kisgyermekes szülő vagy nagyszülő, így külön kitértünk arra is, hogy gyermekek rosszulléte esetén milyen technikát kell alkalmazni, mi a helyes eljárás. Sok kérdés merült fel menet közben, amiket átbeszéltünk, semmi nem maradt megválaszolatlanul. Egy rövid vizsgával zárult a napunk. Jó érzés volt, hogy megtettünk minden tőlünk telhetőt, felkészülve arra, ha bárkinek szüksége lenne a segítségünkre, alkalmazni tudjuk az itt tanultakat. Így váltunk a nap végére potenciális hétköznapi hősökké.
Tóthné Horváth Erika
(irodai munkatárs, Szent Kristóf Ház)
