2024.09.17.
2024 szeptember 13 -án Oroszlány adott otthont a kisrégiós Karitász találkozónak. A vendéglátó helyiségben az asztalok feldíszítve, az udvaron bográcsban a gulyás, érkeznek a régióból a vendégek és az oroszlányi Karitász csoport tagjai. Mindenki izgatottan várta a találkozót. A házigazdák talán a legjobban, hiszen egy vendéglátó számára fontos, hogy mindenki a lehető legjobban érezze magát és kellemes emlékekkel távozzon. Persze az izgatottság annak is szólt, hogy nem mindenki találkozott még a Karitász egyházmegyei vezetőivel, sőt más közeli települések karitászcsoportjainak önkénteseivel sem.
A személyes bemutatkozások után, 16 órakor Zettisch László, az oroszlányi Karitász csoport vezetője, majd Kutschi András oroszlányi plébános üdvözölte a megjelenteket. Plébános atya lélekemelő beszédét közvetlenül követte a vacsora (mielőtt kihűlne): bográcsban főtt gulyás, rengeteg süteménnyel. (A sütemények száma az, melyet nehezen lehet előre tervezni, de ez talán nem is baj.) Mielőtt a szakmai program elkezdődött volna, a helyiek egy közös éneklésre invitálták a jelen lévőket.
17 óra után pár perccel Borbélyné Somogyi Szilvia, a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász igazgatóhelyettese tartott tájékoztatót a segélyprogramokról. Molinók segítségével mutatta be a Karitász szervezeti felépítését, a 8 súlyponti területet, ahol segítünk és részletesen ismertette a programokat és terveket. Tőle kaptuk a nap idézetét is:
“A Karitász ima nélkül adományosztó csoport, munka nélkül imádkozó közösség.”
A tájékoztató a feltett kérdésekkel és rövid hozzászólásokkal szinte észrevétlenül alakult át a következő szakmai programmá, kiscsoportos esetmegbeszélő műhelymunkává. Sok hasznos gondolat hangzott el, köztük Csányi Istvántól a csákvári csoport vezetőjétől és Beck Olivértől, a legfiatalabb résztvevőtől is.
A helyiek végül természetesen büszkén mutatták meg közösségi terüket és a kápolnát. A rendezvény egyénenként aszerint ért véget, hogy kinek mikorra kellet hazaérnie. A kötetlen beszélgetés többek számára késő estébe nyúlt. A délután folyamán egyértelművé vált, hogy a csoportok közötti együttműködésekben nagy lehetőségek rejlenek, a kapcsolatokat szorosabbra kell vonni még azokkal is, akik most nem voltak jelen.
Az, hogy a találkozó jó hangulatban, és főként szeretettel tele zajlott természetes, és ez a fotókon is jól látható. A krisztusi szeretet az, mely megkülönböztet minket más karitatív szervezetektől; pontos iránymutatást és hatalmas erőt ad.
Még most is hatása alatt állunk, köszönjük!
Zettisch László-oroszlányi karitászcsoport vezetője
2024.08.13.
Idén is megrendezésre került a Katolikus Karitász szervezésében az az egyhetes képzési tábor, ahol a plébániákon szolgálatot teljesítő önkéntesek szakmai fejlődésének, közösségi együttlétének, vallási elmélyülésének igyekeztek minél nagyobb teret adni a szervezők. A több mint 30 résztvevő az ország különböző részéről érkezett idegenből a tábor végére egy karitász hivatásukban megerősödött közösséggé kovácsolódott.
A Székesfehérvári Egyházmegyéből 2 fő, karitász csoportvezető érkezett, Szabadbattyánból és Százhalombattáról. Az ő élménybeszámolójuk következik:
„2024. augusztus 4-9. között a Karitász Önkéntesek Képzési Táborában vettem részt Balatonakalin. Kezdő Karitász csoportvezetőként nagy várakozással tekintettem erre a képzésre. Városunkban (Százhalombattán) az „öregek” elmondása szerint élénk karitászos élet folyt, de a tagok sajnos megöregedtek, majd a jött a covid és mindent vitt, így most rám vár a feladat, hogy újra szervezzem a csoportot.
A táborba az egész ország területéről érkeztek önkéntesek: Győrtől Zsombóig, illetve Sátorújhelytől Kaposvárig. A képzők a Katolikus Karitász Országos Központ és az Egyházmegyei Karitász Központok vezetői voltak. Az önkénteseket már az első nap reggelén három csoportba osztották, figyelve arra, hogy az egy egyházmegyéből érkező önkéntesek külön csoportba kerüljenek. Így még jobban megismerhettük az ország egymástól távol eső csoportjainak munkáját, problémáit. A csoportokat a nagy „elődökről”, alapítókról: Lorenz Werthmannról, Mihalovics Zsigmondról és Prohászka Ottokárról nevezték el.
Minden reggel énekszóra ébredtünk, majd következett a reggeli torna. Utána napindítónak egy szentmise következett, ami lélekben is felkészített a napi feladatokra.
Az előadások és a csoportfoglalkozások (műhelymunka) egymást követték a nap folyamán. Megismerhettük a Caritas Internationalis szervezetét, a magyar Karitász Hungarica kialakulását, történetét, teológiáját, de hallhattunk előadást a Karitász nyolc fő tevékenységéről is. A fő tevékenységi körökről a következő napokon részletesen külön-külön is voltak előadások, illetve a műhelymunkák során a hallottakat a már kialakított csoportokban részletesen átbeszéltük, mindenki elmondhatta, hogy a saját plébániáján ezzel kapcsolatban mit tapasztalt, jó gyakorlatokat hallhattunk egymástól, illetve az egyes tevékenységekhez kapcsolódó szituációs feladatokat is oldottunk meg közösen.
Számomra nagyon hasznosak voltak a fentieken túl a Karitász csoportról, a plébániai csoportéletről elhangzott előadások, illetve szó volt konkrét programok, rendezvények szervezéséről, a kommunikációról, adománykezelésről, forrásteremtésről és közösség építésről is. A foglalkozások nagyon jó hangulatban teltek, melyeket az előadók egy-egy jó poénja, illetve a műhelyfoglalkozásokon az önkéntesek hozzáállása, együtt gondolkodása biztosított.
Az első este minden önkéntes röviden bemutatkozott, illetve bemutathatta saját plébániáját, csoportját. A következő estéinket nagy beszélgetések, ismerkedések jellemezték, illetve készültünk a táborzárásra! Az utolsó estén minden csoportnak egy a Karitászhoz, vagy a táborban eltöltött napokhoz kapcsolódó műsort kellett összeállítani, előadni, amelyeknek nagy sikere lett.
Az utolsó napon pénteken a táborzáró misével fejeződött be a képzés, melyet Spányi Antal megyés püspök a Katolikus Karitász püspökelnöke mutatott be.
„A ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!” (Mt. 7,7)
A képzésről fáradtan, de feltöltődve, sok hasznos ismerettel, ötlettel felvértezve érkeztem haza, a „batyumban” az új ismerősök email címével.”
Várnagyné Dávid Zsuzsa- Százhalombatta
„Örülök, hogy részt vehettem a képzésen, sok hasznos információval, útmutatással, ötlettel gazdagodtam. Remélem, hogy a helyi Karitász csoportunk munkája során is hasznosítani tudjuk majd a tábor során tanultakat. Köszönetemet szeretném kifejezni a szervezőknek és az előadóknak, akik a tábor ideje alatt gondoskodtak az ellátásunkról, érdekes, interaktív előadásokkal lehetővé tették ismereteink bővítését valamint a más Karitász csoporttagokkal való közös ötletelést és tapasztalatcserét.”
Kamocsa Imre Csabáné- Szabadbattyán
Köszönjük önkénteseinknek az aktív részvételt, a szervezőknek, előadóknak, szolgálatot teljesítőknek a sok háttérfeladat ellátását, és hogy ennek köszönhetően is eredményesen zárhattuk a tábort mindannyian gazdagodva mások javára.
Székesfehérvár, 2024.08.13.
Sinkovicsné Máté Hortenzia
egyházmegyei karitászigazgató
2024.07.09.
2024-ben egy nagyon konkrét esetben kérte egyik társunk a segítségünket, támogatásunkat. Rajtunk, karitász önkénteseken keresztül minden jóakaratú barátunk, ismerősünk lehetőséget kapott, hogy nagyon konkrét segítséget nyújtson egy bajba került családnak.
Egy 3 gyermekét egyedül nevelő édesanya, óvodás kislányával, kisiskolás fiaival arra érkezett haza szépen berendezett házukba, hogy a bejárati ajtón vastagon dől ki a füst, korom. Az egyik háztartási gép meghibásodása miatt a házuk részben kiégett. Ami nem égett el, azt vastagon borította a műanyagok égése során keletkezett ragadós kátrány, korom. Napok óta mentették a még menthetőt. Erre az időre szüleinél húzzák meg magukat, ahol nagy lett a zsúfoltság.
A fiatal édesanya addig is nagyon nehéz anyagi helyzetben élt.
Azonnal éreztük, hogy együtt szeretnénk “Isten irgalmasságának kinyújtott karja” lenni, hogy konkrét szeretetünk által ez a család megtapasztalhassa a Jóisten gondviselését.
A Krisztus Király Karitászcsoport tagjai nagyon rövid idő alatt egy emberként mozdultak meg, és az ismerőseink köréből is sok felajánlást kaptak (pl. ingyen fuvart a szeméttelepre a használhatatlan bútorokkal, egy nagynevű üzlet dolgozója maga fizette ki a matracok árát, ruhát, cipőt kaptak stb.).
Igyekeztünk felmérni, hogy mi a legnagyobb segítség számukra, hogy annyit és azt kapjanak, amire ténylegesen szükségük van. Mi magunk ismerőseink, barátaink támogatásával 1-2 napon belül tudtunk beszerezni jó állapotú ágyneműket, evőeszközöket, poharakat, tányérokat, gyermekjátékokat. Pénzadományok is érkeztek a speciális takarítás elvégzéséhez, élelmiszerrel is nagy örömöt tudtunk szerezni.
A családanya és a szállást adó nagyszülők is meghatódottan fogadták a gyorsan érkező adományokat, a gyermekek boldogan játszottak a kapott játékszerekkel.
Figyelemmel kísértük a ház rendbehozatalának folyamatát, a speciális takarítást.
Nagyon fontos volt az egész család számára a lelki támogatás, biztatás, a tudat, hogy egy egész csapat áll mellettük ugrásra készen bármire van szükség.
Karitász önkéntes csapatunkat is összekovácsolta a közös munka. Hálásak vagyunk Istennek, hogy gondviselő szeretetének közvetítői lehettünk.
2024.07.09.
Zemlényi Katica, Krisztus Király Karitászcsoport vezetője
2024.07.02.
2024 június 15 -én egy gyönyörű helyen, Vérteskozmán tartottunk lelki napot az oroszlányi Karitász csoporttal.
Oroszlányról 11 órakor autókkal indultunk, majd 20 perc múlva már a vérteskozmai Szent Kozma és Damján-templomhoz érkeztünk. A természet közelségét már idefelé jövet, az erdei úton megtapasztaltuk, de az a táj, az a csend, ami itt várt ránk, mindenkit lenyűgözött. Semmi sem zavarhatta meg kikapcsolódásunkat, mivel itt semmilyen térerő nincs.
Hogy ki ne hűljenek a magunkkal hozott sültes tálak, némi körülnézés után étkezéssel indult a program. Közben megérkezett Kutschi András atya is, akivel az ebéd után közös lelki gyakorlaton vettünk részt. A közös fotózást csapatépítő játékok követték, majd kiadós séta Vérteskozma egyetlen lejtős utcáján.
A község gyönyörűen gondozott, virágzó üdülőfalu, nemcsak külsejében, de hangulatában, szokásaiban is igyekszik őrizni a múltat.
Zettisch László
karitászcsoport vezető
2024.05.14.
Az elesettek támogatása Jézus Krisztus példáját követve már az őskeresztény egyházközségek életének is szerves része volt, különböző szerveződési szinten, más-más hangsúllyal az egész világon, így hazánkban is.
Az egyházi szeretetszolgálati formákat összefogó, szervezett karitász Magyarországon Prohászka Ottokár sürgetésére jött létre a XX. század elején.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából a rendszerváltás után dr. Frank Miklós hazánkban újjászervezte a karitászt, amely azonnal bekapcsolódott a nemzetközi karitász világhálózatba (Caritas international) és 1991. június 14. óta működik egyházi jogi személyként bejegyezve.
A Katolikus Karitász – Caritas Hungarica védőszentje Szent Erzsébet, elnöke Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, aki a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója is.
Püspök Atya május 12-én Pilisvörösváron a Nagyboldogasszony Plébániatemplomban a bérmálás szentségében részesített 44 pilisvörösvári és 6 pilisszántói gyereket, 2 solymári és 1 pilisszentiváni felnőttet.
Köszönjük hitoktatóink – Komáromi Hajnalka, Laczi Tímea és Szaturi György – egész éves munkáját, a bérmálkozók felkészítését!
A szentmise végén Balla Sándor plébános, majd főtisztelendő Spányi Antal megyés püspök méltatta és megköszönte a helyi karitász elnöki tisztségét átadó Szauerné Fetter Teréziának, akit sokan Szent Benedek rendi Blandina nővérként ismerünk a 35 évi kiemelkedő, példás, önzetlen, önkéntes munkáját, kiemelte szerénységét, megbízhatóságát.
A Pilisvörösvári Karitász alakuló ülése 1991. február 6-án volt, és azóta, több mint 33 éven át Szauerné Fetter Terézia volt az elnöke, az ő vezetésével működik a szervezet, mely nemtől, kortól és felekezeti hovatartozástól függetlenül segíti a rászorulókat, bajbajutottakat, betegeket szociális és lelki szükségleteikben egyaránt.
Ezúton szeretném megköszönni a bizalmat, továbbra is számítok Terike tapasztalataira, támogatására, igyekszem méltó utódja lenni.
Munkámban számíthatok Püspök Atya és a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász támogatására, Balla Sándor plébánosunk útmutatásaira, a helyi karitász-tagok segítségére, és támogatóinkra is.
Kérem a Jóisten áldását a rászorulók érdekében végzett munkánkra!
Mátrahegyi Erzsébet
a pilisvörösvári karitász elnöke
(Fotók: Fazekas Roland)
2024.04.16.
Március 30-án délelőtt 10 órakor Kutschi András atya köszöntötte a gyermekeket és a megjelent szülőket az oroszlányi Szent József kápolnában. Közösen imádkoztunk és énekeltünk.
Ezt követően a kápolna melléképületében a Karitász csoport tagjai kiosztották a húsvéti adomány csomagokat a családok számára. Eközben a gyermekek már izgatottan várták, hogy indulhassanak a húsvéti csoki vadászatra az udvaron. A nyuszi által elrejtett édességek keresése nagy izgalmat és örömet okozott minden kis résztvevőnek. Az édességek nyomában való kutatás közben terített asztalnál pihenhettek az éhesek és szomjasak, míg mások a kihelyezett játékokkal játszhattak.
Összesen 80 rászoruló család kapott adomány csomagot ezen a napon, és közel 50 gyermek játszhatott együtt vidáman. A csoki vadászatról senki sem ment haza üres kézzel.
Ez a szép, vidám esemény több magánszemély, a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász központ, az Élelmiszerbank Egyesület, és az oroszlányi Római Katolikus Plébánia adományainak, valamint a karitász önkéntesek összefogásának köszönhetően valósulhatott meg. Köszönettel tartozunk mindenkinek, aki részt vett és hozzájárult e csodálatos nap sikeréhez.
Az elesettek támogatása Jézus Krisztus példáját követve már az őskeresztény egyházközségek életének is szerves része volt, különböző szerveződési szinten, más-más hangsúllyal az egész világon, így hazánkban is.
